Múzeumpedagógiai foglalkozások 5–12. évfolyamos diákoknak. A foglalkozások 60–90 perc hosszúságúak, és minden esetben a kiállítás helyszínén valósulnak meg, múzeumpedagógusok vezetésével.

Tudósok papucsban

Milyen volt, és milyen ma a tudósok háttere? Mi volt egy-egy korban a tudóssá válás feltétele, és hogyan változott ez a századok során? Mit lehet tudni a nagy tudósok hétköznapjairól, családjáról, hobbijairól?

A tudóslét mindennapjaiba való betekintésen keresztül a magyar társadalomtörténet egy jellegzetes szeletét is megismerjük a reformkortól napjainkig. A foglalkozásban szereplő tudósok: Teleki József, Vörösmarty Mihály, Bolyai Farkas és János, Kőrösi Csoma Sándor, Neumann János, Szent-Györgyi Albert, Lukács György, Karikó Katalin és Krausz Ferenc.

A Tudós Társaság receptje

Mi kellett az Akadémia megalapításához? Mi ösztönözte Széchenyi Istvánt, hogy megtegye híres felajánlását? Kik hatottak rá, kire tett nagy hatást ő, és mi kellett még ahhoz, hogy a Tudós Társaság több legyen, mint egy arisztokrata magánalapítványa?

A foglalkozás során összegyűjtjük az Akadémia „hozzávalóit”, amik között van egy szerelmes szív, rengeteg, különböző minőségű tégla, egy hirtelen reakció a fejmosásra és sok-sok személyes hozzájárulás.

Olvasd el! A krónikától a nyomtatott sajtóig

Kézírást olvasni ma már sokszor tanári kiváltság. De hogyan birkóznak meg a diákok egy ismert ember kézírásával? Elboldogulnának egy 19. századi kézirattal? El tudnak olvasni egy 16. századi nyomtatványt? És mit tudnak kezdeni egy kódex szövegével?

A foglalkozáson „titkosírást” fejtünk meg, és közben bepillantást nyerünk abba, hogyan változott az írás formája és funkciója.

Arany és Petőfi: Egy barátság forrásai

Levelek, versek, egy kokárda, egy utalás – Arany János és Petőfi Sándor legendás barátságának emlékei. Ezeken a nyomokon keresztül kerülünk közel a két baráthoz, akik hatalmas nyomot hagytak a magyar irodalom történetében is.

A foglalkozás során a barátság jeleit kutatjuk, és megpróbáljuk megérteni a két költő írásait. Lefordítjuk őket mai nyelvre, majd azt elemezzük, ugyanazt az üzenetet hordozzák-e különböző korokban különböző emberek számára.

Az ember a vers mögött. Ki volt Vörösmarty Mihály?

Vajon mi járhatott a költő fejében, amikor a Szózatot írta? Mit tett, ha elfogyott a pénze? Lehet-e rossz szónok egy ügyvéd-költő? Mi vezetett oda, hogy feladja magát a katonai törvényszéken?

A foglalkozáson Vörösmarty személyes élettörténetét követjük végig. Ebben segítségünkre lesznek a költőnek a kiállításon található relikviái és verseinek kéziratai (Szózat, Előszó, A vén cigány, A merengőhöz), amik ablakot nyitnak az életút egy-egy epizódjára is.

Nyugat – saját kezűleg

Nézd meg a kéziratot, és ismerd meg a mögötte lévő embert! Mit ad hozzá egy vers értelmezéséhez, ha látjuk a kéziratát? Másként tekintünk a költőre, ha közvetlenül látjuk azt, amit papírra vetett?

A foglalkozás során 20. század eleji költők és írók kéziratain, ezek keletkezéstörténetén keresztül kerülünk közelebb a szerzőhöz, és ismerjük meg a kor irodalmi életét. A diákok a következő versek kézirataival találkoznak:

–      Babits Mihály: Esti kérdés;

–      Ady Endre: Elbocsátó szép üzenet;

–      Kosztolányi Dezső: Ilona;

–      József Attila: Kosztolányi.

A MŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNY MÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁSAI

Amíg a Művészeti Gyűjtemény tárlatvezetéseit felnőtt csoportoknak ajánljuk, addig az óvodásokat, valamint az általános és középiskolásokat korosztályra szabott múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk.

Az óvodásoknak szóló foglalkozáson a múzeumi térrel, a gyűjteményben kiállított festményekkel, szobrokkal; színekkel és technikákkal ismerkedünk. A 60 perces foglalkozásra 5 év feletti gyermekek maximum 10 fős csoportjait tudjuk fogadni.

Az általános és középiskolás csoportoknak az alábbi témákat javasoljuk:

ÖN(arc)KÉP

A 19. század a reformok és forradalmak időszaka, ugyanakkor hangsúlyossá válik az én, az egyén belső világának megélése is. Hogyan viszonyultak a kor kihívásaihoz a tudósok és a művészek? Milyen alkotásokkal fejezték ki önmagukat és gondolataikat? A kiállításon látható portrék kapcsán nemcsak az ábrázoltakról, hanem a tárlatra látogató fiatalokat érdeklő aktuális problémákról, az énképü(n)ket meghatározó kérdésekről is beszélgetünk.

MINTA(nő)KÉP

Nők sokáig csak allegorikus vagy mitológiai alakokként szerepeltek az Akadémia képzőművészeti reprezentációjában, és a 20. század közepéig női tagja sem volt az Akadémiának. Ugyanakkor – a kor szokásainak megfelelően – a férfiközösség elvárta a nők (főként anyagi) támogatását, mecenatúráját, de a tudományos diskurzusban nem juttatott nekik helyet. A foglalkozáson olyan nőkről (és férfi társaikról) lesz szó, akik fontos alakjai voltak a 19. századi magyar művelődés- és tudománytörténetnek, de ennek kapcsán beszélgetünk napjaink hírességeiről is, és arról, mitől lesz valaki példakép.

KÉPTÁR(gy)

Hogyan került egy képtár az Akadémia palotájának harmadik emeletére? Kik voltak a Tudós Társaság alapítói és első tagjai? Melyek voltak az első műtárgyak az Akadémia gyűjteményében, és mi lett a sorsuk? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az Akadémia és képtárának történetét középpontba állító foglalkozáson. Azt is megvitatjuk, minek alapján gyűjtöttek tárgyakat a 19. században, és hogy manapság, a 21. században mi motivál bennünket arra, hogy különböző, számunkra jelentéssel bíró tárgyakkal vegyük körbe magunkat.

TARTSA MEG TANÓRÁJÁT A KIÁLLÍTÁSON!

Tisztelt Pedagógus!

Kiállításunk egyedülálló élménypedagógiai lehetőséget kínál az érdeklődő pedagógusoknak. A tárlaton kiállított kéziratok, relikviák, festmények jelentős részét az iskolai tananyag gerincét képező nagyjaink, íróink, költőink hagyatéka alkotja, így felajánljuk Önnek, hogy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartson különleges tanórát diákjainak.

Vörösmartyról a Szózat kézirata mellett, Arany Jánosról A walesi bárdok fogalmazványa vagy a Kapcsos könyv jelenlétében beszélhet, és személyesen mutathatja meg tanítványainak a Bori noteszt Radnóti életművét elemezve. A felsorolás korántsem teljes, a kiállított tárgyak és művészeti alkotások Petőfitől, Széchenyitől kezdve a Nyugat költőin át Kodály Zoltánig nemzeti történelmünk és kultúránk számos kiemelkedő alakjához kötődnek.

A felkészülést pedagógusoknak összeállított kísérőfüzettel (vezető és módszertani gyűjteménnyel) segítjük. A digitális kiadvány tartalmazza:

• a kiállítás térképét;

• a legfontosabb kiállított tárgyak jegyzékét;

• játékos feladatokat a kiállítás felfedezéséhez;

• háttéranyagot, feladatokat és óravázlatot egy-egy mintának szánt tanóráról, melyek témája Vörösmarty Mihály költészete és az írás fejlődése.

A tanóra megtartható a kiállítótérben vagy a mellette található oktatóteremben.

A tanári füzet fejlesztés alatt áll, és várhatóan 2026 januárjától lesz elérhető.

Addig is itt érheti el a kiállított tételek listáját:

Eredeti kéziratok, könyvek, kódexek

Festmények, portrék