Múzeumpedagógiai foglalkozások 5–12. évfolyamos diákoknak. A foglalkozások 60–90 perc hosszúságúak, és minden esetben a kiállítás helyszínén valósulnak meg, múzeumpedagógusok vezetésével.
Tudósok papucsban
Milyen volt, és milyen ma a tudósok háttere? Mi volt egy-egy korban a tudóssá válás feltétele, és hogyan változott ez a századok során? Mit lehet tudni a nagy tudósok hétköznapjairól, családjáról, hobbijairól?
A tudóslét mindennapjaiba való betekintésen keresztül a magyar társadalomtörténet egy jellegzetes szeletét is megismerjük a reformkortól napjainkig. A foglalkozásban szereplő tudósok: Teleki József, Vörösmarty Mihály, Bolyai Farkas és János, Kőrösi Csoma Sándor, Neumann János, Szent-Györgyi Albert, Lukács György, Karikó Katalin és Krausz Ferenc.
A Tudós Társaság receptje
Mi kellett az Akadémia megalapításához? Mi ösztönözte Széchenyi Istvánt, hogy megtegye híres felajánlását? Kik hatottak rá, kire tett nagy hatást ő, és mi kellett még ahhoz, hogy a Tudós Társaság több legyen, mint egy arisztokrata magánalapítványa?
A foglalkozás során összegyűjtjük az Akadémia „hozzávalóit”, amik között van egy szerelmes szív, rengeteg, különböző minőségű tégla, egy hirtelen reakció a fejmosásra és sok-sok személyes hozzájárulás.
Olvasd el! A krónikától a nyomtatott sajtóig
Kézírást olvasni ma már sokszor tanári kiváltság. De hogyan birkóznak meg a diákok egy ismert ember kézírásával? Elboldogulnának egy 19. századi kézirattal? El tudnak olvasni egy 16. századi nyomtatványt? És mit tudnak kezdeni egy kódex szövegével?
A foglalkozáson „titkosírást” fejtünk meg, és közben bepillantást nyerünk abba, hogyan változott az írás formája és funkciója.
Arany és Petőfi: Egy barátság forrásai
Levelek, versek, egy kokárda, egy utalás – Arany János és Petőfi Sándor legendás barátságának emlékei. Ezeken a nyomokon keresztül kerülünk közel a két baráthoz, akik hatalmas nyomot hagytak a magyar irodalom történetében is.
A foglalkozás során a barátság jeleit kutatjuk, és megpróbáljuk megérteni a két költő írásait. Lefordítjuk őket mai nyelvre, majd azt elemezzük, ugyanazt az üzenetet hordozzák-e különböző korokban különböző emberek számára.
Az ember a vers mögött. Ki volt Vörösmarty Mihály?
Vajon mi járhatott a költő fejében, amikor a Szózatot írta? Mit tett, ha elfogyott a pénze? Lehet-e rossz szónok egy ügyvéd-költő? Mi vezetett oda, hogy feladja magát a katonai törvényszéken?
A foglalkozáson Vörösmarty személyes élettörténetét követjük végig. Ebben segítségünkre lesznek a költőnek a kiállításon található relikviái és verseinek kéziratai (Szózat, Előszó, A vén cigány, A merengőhöz), amik ablakot nyitnak az életút egy-egy epizódjára is.
Nyugat – saját kezűleg
Nézd meg a kéziratot, és ismerd meg a mögötte lévő embert! Mit ad hozzá egy vers értelmezéséhez, ha látjuk a kéziratát? Másként tekintünk a költőre, ha közvetlenül látjuk azt, amit papírra vetett?
A foglalkozás során 20. század eleji költők és írók kéziratain, ezek keletkezéstörténetén keresztül kerülünk közelebb a szerzőhöz, és ismerjük meg a kor irodalmi életét. A diákok a következő versek kézirataival találkoznak:
– Babits Mihály: Esti kérdés;
– Ady Endre: Elbocsátó szép üzenet;
– Kosztolányi Dezső: Ilona;
– József Attila: Kosztolányi.
