Emlékezet, kánon, kultusz. Az Akadémia első évszázada és a képzőművészetek
- László Nánási
- okt. 15.
- 1 perc olvasás
Frissítve: okt. 18.
Az MTA Művészeti Gyűjteményének kiállítása
A bemutató az akadémiai kollekció gerincét képező 19. századi, illetve a 20. század elejéről származó portrékból nyújt válogatást. A festmények és szobrok akadémikusokat és az intézmény vezetőit ábrázolják, akikre az utókor mint a korszak legjelentősebb tudósaira, literátoraira és politikus személyiségeire emlékezik. A látogató így találkozhat többek között Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Eötvös József vagy Arany János arcképeivel.
A kiállítás fókuszában az Akadémia tagjai által gyakorolt közösségi emlékezet, az intézmény kánon- és kultuszteremtő tevékenysége áll. A tárlat célja az is, hogy rekonstruálja azt a tudóspanteont, amely a régebbi időkben a székház ülés- és hivatali termeiben kifüggesztett portrékból épült fel.
Említést érdemel, hogy a kiállításnak helyet adó teremsorban működött Magyarország első nyilvánosan látogatható képgalériája, az európai képzőművészet remekeit felsorakoztató Esterházy (majd Országos) Képtár, a Szépművészeti Múzeum elődintézménye. A kiállításra érkező látogató így az országban egyedülálló, az 1860-as években kialakított képtártermekben ismerkedhet meg az Akadémia képzőművészeti kincseivel.