A Tudós Társaságot arisztokraták alapították, születésénél írók, költők bábáskodtak, ami az első fél évszázadban meghatározta szellemiségét és a tagválasztást is. Az első akadémikus egy költő volt, Kisfaludy Károly, de az 1830. november 17-én megválasztott első 23 rendes tag között is szép számmal képviseltették magukat.

Johann Nepomuk Ender: Görög lány, 1821 olaj, vászon MTA Művészeti Gyűjtemény, ltsz.10 Széchenyi Béla ajándéka, 1908   Johann Nepomuk Ender (1793–1854) bécsi képzőművészeti akadémiai tanulmányai, majd Széchenyi István kíséretében tett itáliai és „görögországi” – a görög területek ekkor még az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak – útját követően nyert ösztöndíjat, hogy Rómában képezhesse tovább magát. Amint 1830 körül keletkezett önéletrajzában – magáról egyes szám harma

Barabás Miklós: Arany János, 1884 olaj, vászon MTA Művészeti Gyűjtemény, ltsz. 13 akadémiai megrendelés, 1883 Barabás Miklós Arany Jánost (1817–1882) többször portretírozta; kétszer festményen örökítette meg a költőt. Ezek közül az itt látható képet Barabás már Arany halála után, az Akadémia megrendelésére készítette. Bár az intézmény a tagok közösségi emlékezete számára rendelte meg a portrét, a festményen mégsem az akadémikus vagy a főtitkár Arany jelenik meg. A kép egy jóv

Vörösmarty Mihály 1835-ben vetette papírra a Szózat első két versszakát, de a költeményt 1836-ban fejezte be, napvilágot pedig 1837 elején látott a Bajza József szerkesztésében megjelenő irodalmi almanachban, az Aurorában.